A világbajnokság csoportjainak kisorsolása óta szakemberek és szurkolók egyaránt halálcsoport jelzővel illették a C jelű négyest, és félelemmel vegyes áhítat költözött mindenki szívébe, amikor a kvartettben szereplő csapatok esélyeit latolgatta.

Nos, ehhez képest két fordulót követően két hat- és két nullapontos csapatra szakadt a minimezőny, az utolsó körben ráadásul egymással kellett megküzdeniük az azonos szinten lévőknek. Bár az argentin-holland csúcsrangadó a csoportelsőségről hivatott dönteni, mindkét kapitány, Jose Pekerman és Marco van Basten egyaránt alaposan felforgatta csapatát, és a sárga laposokat, valamint a kulcsemberek egy részét a kispadra ültette.

Ez még önmagában nem lett volna gond - elég, ha csak arra gondolunk, hogy a dél-amerikaiak a Tevez, Messi csatárduóval kezdtek -, viszont a két csapat semmi jelét nem adta annak, hogy az előzetes várakozásoknak megfelelő remek játékkal szeretné szórakoztatni a közönséget.

A D csoport végeredményének ismeretében mindkét gárda pontosan tudta, hogy milyen eredményt kell elérnie ahhoz, hogy Portugália, illetve Mexikó ellen folytathassa a nyolcaddöntőben, az első félidőben mutatott produkció pedig arra engedett következtetni, hogy mind Argentína, mind Hollandia tökéletesen elégedett pillanatnyi helyzetével, és leendő ellenfelével.

A látszat csal: ekkora küzdelem nem volt

A második félidő ugyanott folytatódott, ahol az első abbamaradt, és az előzetesen a világbajnokság egyik legjobb meccsének várt összecsapás lassan teljes unalomba fulladt.

A hajrában aztán a cseredömping, egyre erősödő füttykoncert, a vége pedig 0-0, amellyel Argentína csoportgyőztes, így Mexikóval küzdhet a nyolc közé jutásért, míg a csoportmásodik hollandok Portugáliával néznek majd farkasszemet.